Termékek
Főmenü
logo
  • Honeywell
  • Ariston
  • Viessmann
  • Saunier Duval
  • Bosch
  • Vaillant
  • Buderus
  • Rendamax
  • Remeha
  • Ferroli
  • CelsiusPlussz
  • TOTYA
  • Hajdu
  • Reflex
  • Computherm
  • WATTS
  • Atmos
  • Immergas
  • Vogel & Noot
  • Fernox
  • Sanica

Kazánok /  Hőszivattyúk /  Levegő hőszivattyúk /  Viessmann Vitocal 200 S AWB-AC 201.B07

Viessmann Vitocal 200 S AWB-AC 201.B07

Viessmann Vitocal 200 S AWB-AC 201.B07

  • Split-kivitelű elektromos hőszivattyú

  • Fűtés- és hűtés bel- és kültéri egységgel

  • Fűtés: 5,6 kW, Hűtés: 6,2 kW

  • Cikkszám: Z011460

* az árak bruttó árak! (az ÁFA-t tartalmazzák)

Viessmann Vitocal 200 S AWB-AC 201.B07, split-kivitelű elektromos hőszivattyú. Fűtéshez és melegvíz készítéshez ajánlott, aktív hűtési lehetőséggel és elektromos kisegítő fűtéssel kiegészített. Az időjárásálló kültéri egység elpárologtatóval, kompresszorral, expanziós szeleppel és ventilátorral rendelkezik. A beltéri egység nagy hatásfokú (A energiaosztályú) fűtőköri keringető szivattyúval, hőcserélővel, 3-járatú váltószeleppel, biztonsági szerelvényekkel és szabályozóval, a hűtő/fűtő változatnál beépített átfolyó rendszerű elektromos vízmelegítővel rendelkezik.

Termék részletes ismertetése:

  • A beltéri egységbe beépített átfolyó rendszerű elektromos vízmelegítő
  • Kültéri és beltéri egységből álló komplett elektromos hőszivattyú Split kivitelben
  • Beépített nagy hatékonyságú („A" energiaosztályú) fűtőköri keringető szivattyú
  • Beépített váltószelep „fűtés/melegvíz készítés"
  • Biztonsági szerelvények biztonsági szeleppel, nyomásmérővel és légtelenítővel
  • Peremes csatlakozások hűtőközeg-vezetékekhez
  • Inverter vezérlésű, hangszigetelt kompresszor
  • 4-járatú váltószelep és elektronikus expanziós szelep (EESZ)
  • Kültéri egység méretek: 865 x 340 x 1040 mm
  • Beltéri egység méretek: 905 x 360 x 450 mm

Fűtés- és hűtés bel- és kültéri egységgel

A Vitocal 200-S hőszivattyú a kültéri levegőben található energiát használja. Az időjárásálló kültéri egység elhelyezése a kompakt befoglaló méreteknek köszönhetően egyszerű, akár falra is felszerelhető. A felállítás az épület mellettt, vgy akár lapostetőn is lehetséges.

A beltéri egységes - mint egy falikazánt - a háztartási helyiségben, vagy pinceheliységben célszerű elhelyezni. Tartalmazza a fűtéshez szükséges összes hidraulikus részegységet, hőcserélőt, csúcshatékony fordulatszámszabályozott szivattyút, háromjáratú váltószelepet, valamint az AWB-AC típus egy háromfokozatú elektromos fűtővíz-melegítőt.

Nyáron az AC típusjelzésű Vitocal 200-S a beltér hűtésére is használható. A hűtés fan-coilokon, vagy felületfűtésen keresztül valósítható meg.

Hatékony és gazdaságos 

A Vitocal 200-S különösen részterhelésen gazdaságos. Ezt a DC-inverter előnyeinek köszönheti. A modulációs kompresszortechnikával pontosan a kívánt hőmérsékletet és teljesítményt éri el.

Korszerűsítendő fűtési rendszerek esetében a Split hőszivattyú hatékony megoldás lehet. Ilyen esetben a hőszivattyú az épület alaphőigényét fedezi, az időszakonként fellépő csúcsteljesítményeket továbbra is a meglévő hőtermelő fogja fedezni.

Csendes üzem és fordulatszámszabályozás 

A Vitocal 200-S modulációs üzeme jelentősen csökkenti a ki-be kapcsolások számát. Az alacsonyabb fordulatszámokon termszetesen lényegesen alacsonyabb a zajkibocsátás, így a lehet legalacsonyabb zajjal jár a hőtermelés.

Komfortos Vitotronic szabályozás 

A szakember és a felhasználó is profitál a Vitotronic szabályozó előnyeiből. A menüvezérelt Vitotronic 200 szöveges kijelzőjén kényelmesen leolvashatja a mért értékeket és beállításokat. A kezelés egyszerű és magától értetődő. A grafikus megjelenítéssel könnyebben beállíthatjuk a fűtési jelleggörbét és időprogramot. A Vitotronic szabályozó a teljes fűtési/hűtési rendszer szabályozását elvégzni, a fűtőkörszabályozástól kezdve a belső hőmérséklet szabályozást.

Névleges teljesítmény: 5,6 kW
Névleges hűtőteljesítmény: 6,2 kW
Elektromos teljesítményfelvétel hűtésnél: 2,04 kW
Elektromos teljesítményfelvétel: 1,88 kW
Védettség: IP 24
Magasság: 905 mm
Szélesség: 360 mm
Mélység: 450 mm
Súly: 81 kg
  • Hőszivattyúk

    "Mikor a gázt összenyomjuk annak hőmérséklete emelkedik. Ez a fizikai törvény adja a hőszivattyú működésének alapelvét."

    A hőszivattyú működése leegyszerűsítve, hogy egyik helytől hőt von el és azt egy másik helynek adja át. Ebből következik, hogy pl.: a hűtőszekrény is hőszivattyú: a belsejéből hőt von el és azt a külső térnek adja át. A kompresszoros hűtést a múlt század elején találták fel, és az 1960-as években kezdték el fűtésre használni.A fűtési hőszivattyúknál valamilyen külső, a fűtendő tér hőmérsékleténél alacsonyabb hőmérsékletű helyről (például: talaj, víz vagy levegő) von el hőenergiát és azt a fűtendő térnek (például lakás) adja át.

    A hőszivattyúzás egy zárt körfolyamat melyben a munkaközeg halmazállapota folyamatosan változik (gáz és folyékony halmaz között). Előnye, hogy a folyamathoz szükséges külső energia negyede-ötöde, mint a leadott hőenergia.

  • Levegő-víz hőszivattyú rendszerek

    A levegő-víz hőszivattyúk technológiája az elmúlt években rohamosan fejlődött és mára a gyártók készreszerelt és teljes hőigényt kielégítő rendszereket kínálnak lakások és családi házak ellátására. Hátrányuk, hogy a kompresszor által megtermelt hő mennyisége nagymértékben függ a külső levegő hőmérsékletétől. Inverterrel vezérelt kompresszorok beépítésével elérhető, hogy a berendezés mindig alkalmazkodjon a külső hőmérséklethez és a szükséges hőigényekhez. A mai kor modern kompakt levegő-víz hőszivattyúja egy kültéri és egy beltéri berendezésből épül fel, ahol a kültéri egység tartalmazza a hőelvonó hőcserélőt egy ventilátorral, valamint a kompresszort. A kül és beltéri egységet hűtőköri vezetékpár köti össze és a beltéri egység tartalmazza a hőátadó egységet a fűtési rendszer felé, a használati melegvíz termelő egységet, valamint a rendszer teljes elektronikus vezérlését.

    Előnyük, hogy nem szükséges semmilyen hőközvetítő rendszer, azaz talajszonda, vízkút, vagy egyéb hőforrás. Itt a hőforrás maga a levegő.Ez az a technológia, ami gyors fejlődésével, hatékony működésével és könnyű telepítésével a megújuló energiaforrások között a leggyorsabban terjed Európa szerte.

    • Monoblokkos levegő-víz hőszivattyú

    A levegő-víz hőszivattyú lehet monoblokkos rendszerű, ahol a teljes rendszer egy berendezésbe kerül. Ez egy olyan egység, mely a külső levegőből kinyert hőt közvetlenül a keringtetett víznek adja át. Ilyen berendezés 5 kW-os mérettől egészen 1000 kW teljesítményig létezik, így akár ipari alkalmazásokhoz is nagyon előnyösen kapcsolható. A monoblokkos levegő-víz hőszivattyúknál a legfontosabb megoldandó kérdés a fagyveszély. Amennyiben tiszta vizet keringtetünk a rendszerben, a tervezésnél külön figyelmet kell fordítani a fagyveszély elkerülésére, mert a fagyás a berendezés teljes hőközvetítő rendszerét károsítja/tönkre teszi.

    • Split (különválasztott) levegő-víz hőszivattyú

    Ezt a rendszert kimondottan lakossági és közületi felhasználásra fejlesztették ki. A rendszer lényege, hogy a vízkör és az ahhoz tartozó berendezések átkerültek a beltérbe felszerelt beltéri egységbe. Így a fagyveszély teljesen elhárult. Néhány gyártó a rendszert működtető kompresszort inverterrel szereli fel, így a berendezés működése tökéletesen alkalmazkodik a külső hőmérséklethez és a belső igényekhez. Ezek a rendszerek kiemelkedő hatásfokkal látják el fűtési és hűtési feladatukat. A működés teljesen automatikus és a beépített elektromos fűtőbetét 100%-os tartalékfűtést biztosít bármilyen hiba esetére.

    • Használati melegvíz (HMV) hőszivattyú

    A hőszivattyú technológia lényege, hogy nem energiahordozókból (azok elégetése által) állítunk elő hőt, hanem átszállítjuk valahonnan valahová.

    A szivattyúzott hő előnyösen alkalmazható használati meleg víz fűtésére is. A piacon kapható háztartási hőszivattyúk képesek használati meleg vizet is előállítani, azonbanfontos tudni, hogy a fűtési levegő-víz hőszivattyúk a téli (hideg) időszakban lassan tudják előállítani a HMV megfelelő hőmérsékletét, ráadásul a HMV termelés időtartamában a hőszivattyú nem tud fűteni.

    A használati melegvíz hőszivattyúk jellemzője, hogy ezek a berendezések csak a HMV melegítésével foglalkoznak, így biztosított a folyamatos rendelkezésre állás, illetve a technológia is a HMV fűtésére lett optimalizálva. Ezért elmondható, hogy a HMV előállítás optimális módja a direkt HMV hőszivattyú alkalmazása. A tartályos HMV hőszivattyúk (levegő-víz) átlagos éves COP értéke 3,7, azaz a rendszer az elhasznált hő 27%-át fogyasztja el elektromos áram formájában. Egy ilyen berendezés kombinálható napkollektoros rendszerrel is, így az év naposabb felében a napenergia is hozzásegít a takarékos HMV készítéshez.

  • Geotermikus hőszivattyú rendszerek

    A geotermikus hőszivattyú "kettő az egyben" funkciót lát el: hőelvonás révén hűt, valamint az elvont hő leadásával fűt, ezáltal biztosítja a hűtéshez szükséges (hűtőszekrény, klímaberendezés) energiát, valamint a melegvíz előállításához és a téli időszakban a fűtéshez szükséges energiát is - mindezt a környezet károsítása és külön segédberendezés (pl. központi kazán) nélkül!

    A geotermikus hőszivattyúzás takarékossága abban mutatkozik meg leginkább, hogy helyes méretezés esetén, a télen kinyert hőt nyáron visszaszivattyúzza a földkéregbe. Így éves viszonylatban csak puffernek használja a földet és nem történhet még lokális kihűlés sem. A mai modern családi házakhoz készülő geotermikus rendszer egy nagyméretű hűtőszekrényhez hasonlít és tartalmazza a teljes fűtési rendszert, a használati melegvíz készítő egységet, valamint a hűtőmodult is, ami lehet passzív vagy aktív hűtőmodul. A berendezés felügyeletét egy integrált elektronikus vezérlés látja el.

    • Fűtés geotermikus hőszivattyú rendszerrel

    Miként azt az elméleti alapok is mutatják, a geotermikus hőszivattyúzás - főleg a takarékos geotermikus hőszivattyúzás - legalapvetőbb és legfontosabb kérdése a hőforrás, vagyis a hőszivattyú primer oldala. A geotermikus hőszivattyú szekunder oldala pedig maga a közeg, amit fűtünk általa. Ez lehet fűtővíz (pl. központi fűtési rendszernél), de lehet közvetlenül használati melegvíz, vagy egyéb közvetítő közegek.

    • Hűtés geotermikus hőszivattyú rendszerrel

    A geotermikus hőszivattyúknál két lehetséges megoldás kínálkozik a hűtésre. A legtakarékosabb megoldás a passzív hűtés, amikor a föld hőmérsékletével hűtjük az épületet. Ezzel a technológiával nem lehet intenzív hűtő és szárító hatást elérni, de lakóterek hűtésére kiválóan alkalmas és használata gyakorlatilag ingyenes. A másik lehetőség az aktív hűtés, ahol a hőszivattyú belső rendszerével a körfolyamat megfordításával kompresszoros hűtést végzünk. Ez a megoldás akkor ajánlatos, ha az épületben intenzívebb hűtési vagy szárítási igény merül fel, amit passzív módszerrel nem tudunk kielégíteni.

    • Talajhőszivattyú

    A föld, vagyis a lábunk alatt a talaj 60-80 cm-nél mélyebben sohasem fagy meg, és nagyobb mélységben még melegebb is. Kijelenthetjük, hogy Magyarország területén szinte mindenhol tudunk +5 Celsius és +8 Celsius fok közötti keveréket felhozni szondás rendszerrel (fagyálló víz keringtetésével), amely remek megoldás a hőszivattyú táplálására. Ilyen esetben - a levegős rendszer alkalmazásától eltérően - a házunk fűtésével párhuzamosan a földet hűtjük, és a rendszer független a külső hőmérséklettől.

    • Folyadékhőszivattyú

    A kútvizek a leghatékonyabb hőforrások, mivel legalacsonyabb hőmérsékletük többnyire +8 Celsius fok körül mozog, ami a hőszivattyúba vezetve kiváló hatásfokkal fűt. Fontosnak tartjuk azonban hangsúlyozni, hogy a kútból történő hőszivattyúzásnál a megfelelő vízhozam elengedhetetlen a működéshez, valamint a víz visszatáplálása csak egy másik kútba történhet.

  • Hővisszanyerés

    Nyáron, amikor a lakást nem fűteni, hanem hűteni kell, hőfelesleg keletkezik (mint a hűtőszekrény hátulján), ebben az esetben nem a szabadba enged ki a rendszer, hanem a használati meleg vizet melegíti fel vele, majd ha a meleg víz már elérte a kívánt hőfokot csak az utána keletkező hőfelesleget engedi ki a szabadba a rendszer. Tehát a zárt térből (lakásból) elvont hőt hasznosítja (nyeri vissza) a használati melegvíz előállítására.

  • COP - Jóságfok

    A hőszivattyúk  jóságfoka (COP) a hasznos kinyert hőenergia, osztva a  bevitt mechanikai, elektromos és egyéb energiák összegével.Ezt az arányszámot leginkább az egyes típusok összehasonlításhoz használják mind  a vásárlók, mind a gyártók és forgalmazók. Nem szabad elfelejteni, hogy a jóságfokot mindig bizonyos paraméterekhez kötik a gyártók.

Nézze meg az összes hasznos tippünket!