Termékek
Főmenü
logo
  • Honeywell
  • Ariston
  • Viessmann
  • Saunier Duval
  • Bosch
  • Vaillant
  • Rendamax
  • Remeha
  • Ferroli
  • CelsiusPlussz
  • TOTYA
  • Hajdu
  • Reflex
  • Computherm
  • WATTS
  • Atmos
  • Immergas
  • Vogel & Noot
  • Fernox
  • Sanica
  • Esbe
  • Centrometal
  • Adax
  • Glamox
  • Beha
  • Termostroj
  • Nobo
  • Biokopri
  • Thermex
  • Deltacalor
  • Radialight
  • Aeroflow
  • LG
  • Xhenia
  • Romantik
  • Calor
  • Alfa-Laval
  • Swep
  • Eldominvest
  • TermoJET
  • Zilmet
  • Vents
  • C&F Technics
  • Fischer
  • Heizer
  • Senko
  • Falcon
  • Panasonic
  • APAYDIN
  • Eliko
  • Sunsystem
  • Rubynor
  • Midea
  • Blist
  • LAFAT
  • Action
  • Caleffi
  • LaNordica-Extraflame
  • Magnet
  • Kodsan
  • TERRALUX
  • Vara-Fég
Kazánok Szaniterek Füstcsövek Kukatárolók
Hasznos tippek
  • Puffer tároló

    Egy puffer tároló nélküli rendszert (direkt rendszert) naponta többször be kell indítani az elegendő
    hő biztosításához.A kazán üzemeltetésekor leghatékonyabb (hatásfokkal) levegő leszabályozása nélkül ég el a tüzelőanyag, de ebben az esetben a folyamatosan termelődő felesleges energiát érdemes a rendszerbe beépített puffer tárolóban elraktározni, addig amíg felhasználásra nem kerül. Mindez azt jelenti, hogy egy megfelelően méretezett puffer tartálycsatlakoztatásával akár a költségek 50%-a is megtakarítható.

    • Ha a rendszerben nincs puffer tartály a felesleges energia a kéményen távozik, vagy eloltással kukába kerül.
    • Ha a rendszerben van puffer tároló minimális energia veszhet el, a rendszer szabályozható, a begyújtási (fűtési) ciklus akár 24 órára is elnyújtható így az életünk komfortosabbá válik.
    • Ha a rendszerben van puffer tartály, időjárás függő szabályozás a rendszer tökéletesen szabályozható, fűtési ciklusok hosszabbra nyújthatóak, a hatásfok és a gazdaságosság maximális. Ezzel a megoldással akár 70% fűtési költség is megtakarítható.

     

    A puffer tároló előnye különösen az átmeneti időszakokban jelentkezik, amikor nincs szükség akkora hőenergiára, amekkorát a kazán megtermel, a felesleget a puffer tartály eltárolja - a megtermelt hőenergia nem megy veszendőbe.

  • Hogyan működik és miért jó a puffer tartály?

    A gyűjtőtartály pufferként és a rendszerben körbeáramoltatott víz köztes fűtési energia tárolójaként szolgál. A kazán felmelegíti a vizet a puffer tartályban, a tartályból a forró víz pedig eljut az egyes fogyasztókhoz. A puffer tartály működése egyszerű és azon a fizikai elven alapul, hogy a forró víz könnyebb a hideg víznél. Mialatt a kazánból forró víz áramlik a tartály felső részébe, addig hideg víz kerül kiszivattyúzásra a puffer tároló aljából. Ha helyesen van beállítva ez a folyamat, akkor igen éles határvonal keletkezik a forró és a hideg víz között.

    Puffer tartállyalhosszú szüneteket lehet elérni,nem kell olyan gyakran begyújtani a kazánt, mint amilyen sűrűn akkor lenne rá szükség, amikor a kazán közvetlenül a fűtési rendszerhez van csatlakoztatva.Így jelentősen jobban kihasználhatja a tüzelőanyag által felszabadított energiát, mindeközben optimális feltételeket biztosít a környezettudatos fűtéshez.

    A hatásfok növekedése mellet a tökéletesebb égésnek köszönhetően a füstgáz összetétele is javul, kevesebb szennyezőanyagot jut a levegőbe. A kazán és a kémény kormozódása megszűnik.

  • Mennyi idő alatt térül meg?

    Egyszerű matematika! Egy évben átlagosan 5 hónapot (kb 150 nap) fűtünk. A kazánunk teljesítménye a leghidegebb napokra van tervezve. Ez Magyarországon -15 celsius. Évente átlagosan 10-15 ilyen hideg nappal számolhatunk. 135 napon keresztül nincs szükség a kazánunk maximális teljesítményére. Egy átlagos napon +10C esetén a kazánban keletkező energiának csak 10-20% kerül a házba a többi a kéményen távozik.

    Megéri-e nekem, hogy 135 napon keresztül úgy fűtenem, hogycsak a töredékét hasznosítom, a többivelkörnyezetetmelegítem?

    Adott egy átlagos földgázfűtéssel szerelt családi ház Magyarországon, a 80-as években épült, szigetelés nélkül. Ablakok normál üvegezésűek, teljes hő veszteség 20 kW. Fűtési idény fenntartási költsége 350.000 forint. Gázfogyasztás 2300 m3. Gáz fűtőértéke: 34.000J. Teljes hőigény: 78.200.000J

    Vegyes tüzelésű rendszer puffer tartály nélkül: kiszáradt fa fűtőértéke: 17.000J, fa ára 20.000 ft/m3, fa igény a teljes szezonra körülbelül 13.800 kg a nagy veszteség miatt az éves fenntartási költség körülbelül 276.000 ft, tehát nem számottevő a megtakarítás.

    Vegyes tüzelésű rendszer puffer tartállyal: 78.200.000J. Fa fűtőéke: 17.000J fa ára: 20.000 ft/m3. Faigény, mivel a felesleges energiát el tudjuk tárolni: 4600 kg. Fenntartási költség: 92.000 forint.

    A fenti számítások alapján egy átlagos gázfűtési ház fenntartási költsége 70% csökkenthető, amennyiben egy megfelelően kiépített puffer tartállyal kombinált vegyes tüzelésű rendszert építünk. Ezen költségek tovább csökkenthetőek, faelgázosító kazánnal, napkollektorral szerelt szolár fűtés rásegítéssel.

    120nm régi szigetelés nélküli, öreg épület fűtési igénye +5°C esetén 35kW. Fatüzeléssel puffer tartály nélkül naponta 5-6x kell utántölteni a kazánt. A hőmérséklet a lakásban folyamatosan ingadozik. Kazán kormol, mert a levegő hozzáadás minimális, sok az időráfordítás.

    Ugyanezen rendszerpuffer tartállyal szerelve, jól megépített rendszerrel egy begyújtással kifűthető az épület 24 órára. Miért is? +5C esetén a házunk igénye kb 4-6kW. A megtermelt, de fel nem használt 29kW fűtési energiát a puffer tartályban raktározzuk a felhasználás pillanatáig.

  • Puffer tartály, puffer tárolótípusai:

    Több nagy csoportra osztjuk, fűtési és használati meleg víz tartályokra illetve kombi tartályokra.

    • Fűtési puffer tartály: létezik hőcserélő nélküli, egy szolár hőcserélős, két szolár hőcserélős változat. A puffer tartály belülről nem bevonatos ugyanis a fűtési rendszerben nincs levegő, így nem oxidálódik (rozsdásodik).
    • Kombi puffer tartály átfolyós HMV (használati meleg víz) hőcserélővel: létezik egy szolár hőcserélős, két szolár hőcserélős napkollektorokhoz.
    • Kombi puffer tartálytartály a tartályban (indirekt bojler): létezik  egy szolár hőcserélős, két szolár hőcserélővel napkollektorokhoz

    Hőszivattyús rendszerek esetén ugyancsak több változat létezik, ezek abban különböznek, hogy az alacsony hőlépcső miatt a hőcserélő felületük többszöröse a normál hőcserélőknél.

  • Hogyan válasszunk puffer tartályt?

    Elsődlegesen el kell dönteni mire, használnánk a tartály. Fűtési költségünk csökkentésére vagy meleg víz előállítására vagy ezek kombinációjára?

    • Fűtési költségeinket csökkenteni illetve a komforthatást (korszerűsítés) szeretnénk növelni abban az esetben egy megfelelően kiválasztott (méretezett) sima hőszigetelt puffer tartályt kell választani.
    • Napkollektoros fűtés rásegítéses rendszer építése esetén (akár a jövőben) akkor az egy vagy két hőcserélős szigetelt puffer tartályt kell választanunk. Utólagosan a puffer tartályba nem lehet gazdaságosan hőcserélőt építeni.

    Meleg víz illetve fűtés korszerűsítés esetén vagy belső tartályos (160-250L) vagy átfolyós rendszerű hőcserélővel szerelt vagy egy különálló HMV tartályos változatot érdemes választani. Kiválasztáskor döntően a rendelkezésre álló terület határozza meg a pontos típust.

  • Puffer tartály méretezése:

    Fontos tudnivalók a puffer tároló mérete minimum 10l / m2 fűtött élettérnek kell hogy legyen.

    Másik kritérium, a puffer tartályméretezésénél: A puffer tartálynak legalább akkorának kell lennie, hogy a kazán által egy feltöltéssel előállított hőt el tudja raktározni! A szennyezőanyag kibocsájtásra vonatkozó szövetségi törvény szerint a fűtőkazán 25L/kW névleges teljesítménynél kisebb mennyiségű tárolt vízmennyiség nem alkalmazható.

    Pontos puffer tároló méretezéséhez a következő adatokra szükségesek: kazán mérete, fűtési rendszer fajtája (radiátoros, padló, falfűtés, stb). Mindig vegyük figyelembe, hogy a későbbi beruházások is illeszkedjen a tartályunk, akár abban az esetben is ha némileg drágább. Utólagos átalakítások nem mindig megoldhatóak.

    Fűtési melegvíztárolásra alkalmazott puffer tartály térfogatát úgy kell megválasztani, hogy legalább 50 liter víz jusson a kazán futókapacitásának 1kW-jára.

    Napkollektoros, hőszivattyús rendszer estén a tartály kapacitását nagyobbra kell tervezni az optimális működés érdekében (75-100 liter/kW)

  • Puffer tartály bekötése, kiegészítői:

    Alapvető törekedjünk az egyszerűségre. A felfűtött kazánból a forró vizet puffer tárolóba jutatjuk, majd egy keverőszelepen keresztül a lakótérbe. Zárt rendszer építését javasoljuk a rendszer hatékonyabb működéséhez.

    Füstcső termosztát:A rétegtároló szivattyújának működését szabályozza, abban az esetben működteti amikor a kazán füstcsővén (50-300C) a beállított hőmérsékletet érzékel.

    Termosztatikus szelep: Padlófűtés, radiátoros fűtés esetén minden esetben szabályozni kell az előremenő víz hőmérséklete. Egy átlagos tél napon a rendszer 50C előremenő vízzel üzemel. A tartályban felhalmozott 80-85-90C fokos meleg vizet egy keverőszelepen keresztül engedjük a radiátorokba, így a visszatérő vízhez hozzákeverünk a puffer tároló tetejében lévő melegvizet ami biztosítja a folyamatos (24-48óra) üzemet. Léteznek motoros szelepek is erre a funkcióra, amit egy külső időjárás szabályzóval teljesen automatává tehetünk.

    Zárt tágulás tartály: A rendszer légmentessége biztosítható az eszközzel. Fontos az előnyomás ellenőrzése a rendszerbe építésekor.

    Biztonsági, lefúvató szelep: A gyermekeik és saját biztonságuk érdekében javasolt a beépítés

  • Hőszivattyúk

    A hőszivattyús fűtés sokkal hatékonyabb mint a tisztán elektromos fűtések , de jelentős megtakarítást érhetünk el a gázfűtéshez képest is.

    A hőszivattyús készülékek hűtő-fűtő elven működnek és ez a legfontosabb különbség az elektromos fűtésekhez képest, annak ellenére hogy a hőszivattyút sokan az elektromos fűtésekhez sorolják.

    A gázfűtés és az elektromos fűtések hatásfoka sosem lehet 100% feletti, hiszen a gázfűtésnél a gázban levő energia távozik az égéstermékkel. Az elektromos ellenállásokon alapuló megoldások már képesek a közel 100%-os hatásfokkal működni de nem képesek a befektetett energiánál több hőenergiát juttatni. A hőszivattyú viszont igen.

  • A hőszivattyú működése

    A hőszivattyú a felhasznált áramot nem arra fordítja hogy felmelegítse a levegőt, hanem ogy az egyik helyről egy általunk kiválasztott másik helyre szivattyúzza a hőenergiát. A hagyományos fűtési módokhoz képest hőszivattyúval és klímával harmad,-negyed annyival kevesebb energiát kell felhasználni.

    Pl: 1m3 levegőt 1,2-1,3 KJ energiával lehet 1°C -kal felmelegíteni. Ha mi ezt az energiát nem elő akarjuk állítani, hanem  át akarjuk szivattyúzni egyik helyről a másikra, akkor az 0,3-0,4 KJ energiába kerül jelenleg.

    • A gáz felmelegszik mert a keringető gázt a kompresszor összenyomja.
    • A felmegedett gáz átadjá a hőenegriát a víznek/levegőnek egy hőcserélőben
    • A nagy nyomású gáz a hőcserélőben lehűl így lecsapodik, folyékonnyá válik
    • A folyékony hűtőközeget elvezetik egy nyomáscsökkentőn így elveszíti a nyomás nagy részét ennek eredményeképpen lehűl.
    • Egy hőcserélőbe bekerülve lehűti környezetét, felmelegszik illetve elpárolog az alacsony nyomású,hideg folyadék
  • A hőszivattyú hatásfoka

    A hőszivattyúknak a hatásfokát COP-ben, hűtésnél EER-ben adják meg.

    COP:az az arányszám ami 1Kwh energia átszivattyúzásához szükséges.

    Ez a szám nagyban függ az időjárástól ezért a SCOP, SEER a szezonális éves szinten mutatja meg.

    Minél alacsonyabb a külső hőmérséklet és minél melegebb hőmérsékletű vizet szeretnénk előállítani annál jobban csökken a hőszivattyú hatékonysága

  • Levegő-víz hőszivattyú rendszerek

    A levegő víz hőszivattyúkat gyorsan és egyszerűen telepíthetőek hűtésre, fűtésre és melegvíz előállítására.

    A levegő-víz hőszivattyú egy hőcserélőn keresztül a közvetítő közeget hűti vagy fűti nem közbetlenül a levegőt.

    A levegő -víz hőszvattyúk ahogy a nevében is benne van az energia nagy részét a levegőből nyerik. A magas hőtartalmú levegőből nyeri ki az energiát.

    • Monoblokkos levegő-víz hőszivattyú

    A levegő-víz hőszivattyú lehet monoblokkos rendszerű, ahol a teljes rendszer egy berendezésbe kerül. Ez egy olyan egység, mely a külső levegőből kinyert hőt közvetlenül a keringtetett víznek adja át. A monoblokk rendszerú hőszivattyú egyblokkos rendszer amely azt jelenti a hőszivattyú minden alkatrésze a melegvíz-tárolón kívül egy külső hőszivattyú egységben található.A monboblokk rendszerre csatlakoztathatnak radiátorokat de akár padlófűtést is. A monoblokk hőszivattyús rendszereket hívhatjuk kompakt kültéri egységnek is hiszen nem az épületben helyezik el.

    • Split (különválasztott) levegő-víz hőszivattyú

    A SPLIT hőszivattyú a nevében szereplően egy osztott hőszivattyú, ahol a hőszivattyú rendszer áll egy kültéri és egy beltéri egységből, amelyet össze kell csöveznie az F-gáz vizsgás szakembernek , amely klímatechnikai csövezésben fog a hűtőközeg áramlani a két egység között, egy egész rendszert kiépítve

  • Geotermikus hőszivattyú rendszerek

    A geotermikus hőszivattyú  a földből nyert hőenergiát hasznosítja. A talajszondák segítségével nyerik ki a földből ezt továbbítva a rendszerbe ahol fűtésre célra illetve melegvíz előállításra lehet használni.

    A talajszonda (geotermikus hőszonda) egy függőlegesen a talajba telepített eszköz, amely 50-200 m mélyről szállítja a felszínre a földhőt.

    Az adott talajszondás hőszivattyú rendszerhez szükséges talajszondák számát a talajminőség mellett a kinyerni kívánt hőenergia határozza meg.

    A talajszondás hőszivattyú rendszer környezetbarát, hosszú távon költséghatékony megoldást kínál az energiafelhasználásban.

    Méterenként kb. 50 W teljesítménnyel lehet számolni talajszerkezettől függően - természetesen magasabb bekerülési költségen

    Mivel nyáron aktív vagy passzív módon helyiséghűtésre használhatók, a talajszondák különösen komfortosak.

  • HMV hőszivattyú

    A HMV hőszivattyú a melegvíz előállításra a kinti a hőt használja így rendkívül hatékony napkollektoros rendszerrel összekötve még kedvezőbb. A nyári, tavaszi időszakban a napenergia segítségével képes a használati melegvíz előállításra.

    A HMV hőszivattyú nagy részében a levegőből vonja ki az energiát így kínál környezetbarát megoldást használóinak,kisebb százalékben az elektromos áramot használja működéséhez.